Én és a Családom.

Köszöntöm minden olvasómat, de leginkább az Édesanyákat!

23 éves, fő állású Anyukaként arra gondoltam, hogy szeretném megosztani a személyes tapasztalataimat, szülésem történetét, a szülés utáni párkapcsolatról, a szülés előtti kismama időszakról, a terhességi depresszióról beszélni, a szoptatásról,a megfelelési kényszerről; és sok-sok előnyös dologról és előnytelenről, ami a hasznukra lehet az Anyukáknak és segíthet Nekik. Tudom rengeteg oldal foglalkozik ezekkel a témákkal, itt a csavar, hogy én ezt úgy mondd egy klubnak gondolnám, mert én a Ti véleményeitekre is kíváncsi lennék, a tapasztalataitokra egyes témákban és a történeteitekre, ezekkel kapcsolatban.
Hisz magamból kiindulva tudom, hogy sok édesanyának körülbelül semmire nincsen ideje és egyedül van otthon gyermekével/gyermekeivel. Nincs nagyon kivel beszélnie és ez egy idő után felemészt, én lehetőséget szeretnék nyújtani ennek orvoslására: vagy E-mail-en keresztül privátban, vagy aki élne a lehetőséggel megosztani az oldalamon ország világ előtt, hogy ezzel is segíteni tudjunk másoknak.

Röviden ennyi az oldalról, és szeretnék egy rövid bemutatkozást írni Magamról és a Családunkról.

Sz.Fruzsinának hívnak, 23 éves vagyok és két gyermekes Édesanya. A Kisfiam 14 hónapos Imike, a Kislányom Elena, pedig 6 hónapos a pocakomban. A Kisfiam nem tervezett baba volt, 3 hónapos terhes voltam mikor megtudtuk, hogy babát várok de eszünkbe nem jutott az elvetetése, megtartottuk és mai napig nem bántuk meg, az életünk fénye! A Kislányom már tervezett baba volt, és elsőre sikerült is ami nagyon meglepett minket és úgy mondván egy kicsit sokkal is ért, nem csak örömmel. Ennek több oka is van, mikor megtudtuk már 1 hónapos terhes voltam és akkor, sem anyagilag nem a legjobb helyzetben álltunk, és ránk zúdult rengeteg akadály és nehézség. De úgy voltunk vele, minden jobb lesz és  Ő jönni akart hozzánk, hát hadd jöjjön! Mára már a félelmek elmúltak, de sok idő kellett míg ide eljutottam és megbarátkoztam a helyzetekkel, amik elém álltak. Erről később,  hosszabban is fogok írni egy bejegyzést, de most maradjunk a bemutatkozásnál.
A párom M.Imre, óvodáskori szerelmem és legjobb barátom, a támaszom és a legjobb Apuka az Apukám mellett, az Én szememben! 10 éve vagyunk párkapcsolatban, az elején kisebb szakításokkal megszakítva  gyerekfejjel még, és ebből 4 éve élettársi kapcsolatban. Jóban és rosszban egyaránt, most már töretlenül egy Család vagyunk! És nem is kívánhatnék jobbat Tőlük, Ők a Mindeneim! Röviden ezek vagyunk mi, egy átlagos de sok akadályt átlépett emberek, akik nem csak a szerelemért harcoltak és Egymásért, hanem a Gyermekeikért is.  ,,Az élet egy harc, amit sosem szabad feladni!"